Pongor-Juhász Attila – 2019 Marketing Akadémia – Stratégiai Tervező

Pongor-Juhász Attila – 2019 Marketing Akadémia – Stratégiai Tervező

Tartalom:
-Impresszum
-Szerzők
-Előszó
-1. Bevezetés
-2. A stratégiai gondolkodás fejlődése
-3. Stratégiai elemzés
-3.1. Külső környezet-elemzés
-3.2. Vállalati belső adottságok elemzése
-3.2.1. Bevezetés
-3.2.2. Erőforrások, képességek, kompetenciák
-3.2.3. Erőforrás-alapú stratégia felfogás
-3.3. A külső és belső tényezők együttes elemzése: SWOT-analízis
-Összefoglalás
-Ellenőrző kérdések
I-rodalom
-4. A stratégia kialakítása
-5. A stratégia megvalósításának előkészítése
-6. Az üzleti tervezés szerepe és folyamata
A 2019-es Marketing Akadémia munkafüzete végigvezet a lépéseken, amik az önjáró vállalkozásod tökéletes marketingtervének kialakításához szükségesek.

Stratégiai és üzleti tervezés I.
Előadás Somodi-Tóth Orsolya tanársegéd
Megválaszolandó kérdések hogyan definiálható a stratégia és milyen különböző értelmezései vannak?
Mit jelent a stratégia tartalom és folyamat szerinti megközelítése?
Mit jelent a misszió és a vízió?
Mi az üzleti terv szerepe, s hogyan kapcsolódik a stratégiához?
Mi a vállalati, üzletági és a funkcionális stratégiák tartalma?
Milyen lépések alkotják a racionális tervezési folyamatot?
Mi jellemzi a jól elkészített tervet?
Milyen lépésekből áll az üzleti terv elkészítésének folyamata?
Mit tartalmaz az üzleti terv?

Felsővezetői coaching “nem a körülményeim eredménye vagyok, hanem a döntéseimé.” Stephen Covey            www.egyedildiko.hu

A stratégia fogalma, különböző értelmezései a stratégiák magukban foglalják a szervezet jövőjére vonatkozó célok kitűzését, valamint a célok elérését szolgáló eszközök és módszerek meghatározását.
Tartalom: a stratégia tartalma arra utal, hogy mire irányul a szervezet stratégiája, azaz milyen típusú jövőbeli működést irányoznak elő a szervezet döntéshozói
Folyamat: a stratégia folyamat szerinti megközelítése azt vizsgálja, hogy miképpen alakulnak ki a vállalati stratégiák
A stratégia fogalma, különböző értelmezései Mintzberg (1987) a stratégia fogalmának öt különböző értelmezését különböztette meg:
-terv,-csel,-jövőkép,-pozíció– minta

-stratégia, mint terv: a szervezet tudatos lépések sorozataként alakítja ki a jövőre vonatkozó elképzeléseit

-stratégia, mint csel: a hangsúly az ellenfél, a versenytársak megtévesztésén van

-stratégia, mint jövőkép: a szervezet alapvető törekvéseit, a világhoz való viszonyát és a távolabbi jövőben – elérendő állapotokat rögzíti

-stratégia, mint pozíció: a versenytársakhoz viszonyítva helyezi el a vállalatot a piaci versenyben

-stratégia, mint minta: a vállalat által ténylegesen megvalósított magatartásra utal.

-Tervezés, menedzsment, misszió, vízió stratégiai tervezés: amennyiben a stratégiát szabályozott tervezési folyamat keretében alakítják ki stratégiai menedzsment: a stratégiai tervezés és stratégiamegvalósítás integrált egységére épülő vállalatvezetés a misszió kifejezi a szervezet rendeltetését, a világhoz való viszonyát, valamint azt, hogy milyen értékek figyelembe vételével működik a vállalkozás a vízió a távolabbi jövőben (5-10 év) elérendő állapotokat tűzi ki, amely felé a szervezet halad a rövidebb távú stratégiák megvalósítása révén.
A stratégiaalkotás szintjei a hagyományos közelítés szerint a stratégiai terv három szintre készül és ennek megfelelően ennek a három szintnek a képviselői vesznek részt a tervezési munkában.

-(Össz)vállalati szint: a szervezet egészére vonatkozó főbb célokat és a célelérés módszereit rögzíti.

-Üzletági (divízió) szint: arra ad választ, hogy miképpen versenyez a vállalat, hogyan akar versenyelőnyre szert tenni.

-Funkcionális szint: az adott funkció területén (k+f, termelés, értékesítés stb.) Milyen célokat kell elérni, s azokat milyen módszerek alkalmazásával tervezi a vállalat.
Üzleti terv, projekt, taktika, a stratégiai akciók a stratégiai célokból levezetett kiemelt feladatok. A projekt a stratégiai akciókból összeállított, általában több évre szóló feladatcsomag, amelyhez ütemtervet, felelőst és erőforrásigényt rendelünk hozzá. Az üzleti terv általában több évre szóló cselekvési terv, amelyet a stratégiai akciók és projektek alapján alakítanak ki.
A stratégiai tervezési folyamat a stratégiai tervezés modellje a stratégia kialakítása magában foglalja az üzleti terület vagy területek kiválasztását, a küldetés és vízió megfogalmazását, a stratégiai célok kitűzését, valamint a stratégia megvalósítását szolgáló eszközök és módszerek kijelölését.
Környezet, érdekeltek. A régebbi nómenklatúra szerint időtávok a tervezésben:
(a) hosszú távú tervek voltak az 5 éven túli tervek
(b) középtávúak a 3-5 éves tervek
(c) rövid távúak, az 1-3 évig terjedő tervek.
Ez a besorolás a nemzetgazdasági vagy szupranacionális (pl. Eu) szinten történő tervezés estében most is elfogadható, azonban a vállalati egységek szintjén ez módosult, azaz rövidült. Napjainkban
hosszú távú terveknek nevezzük a 3 éven túli terveket
középtávúnak az 1-3 éveseket
rövid távú terveknek nevezzük az éven belüli terveket.
Hangsúlyozandó, hogy a terv időtávja és annak kidolgozottságának részletezettsége között szoros kapcsolat van.
A tervezés szervezeten belüli iránya kiemelt fontosságú feladat a tervezés folyamatának és a szervezet hierarchia szintjeinek az összekapcsolása.

-Top-down /retrográd tervezés: ha a tervezés a szervezeti hierarchiában fentről lefelé zajlik Bottom-up /progresszív tervezés: ha a tervezés a szervezet alsó szintjein kezdődik, és lépésről lépésre halad felfelé
digitális gyártás és lean folyamatszimuláció, automatizálás, képfeldolgozás, ipari iot, digitális intralogisztika www.Digilean.Hu

-Akcióterv, keretterv kerettervezés: minden tevékenységet az értékben kifejezett szervezeti célokhoz igazítanak. A tervezési rendszeren belül az egyik leggyakrabban használt eljárás. A kerettervezés a tervezési rendszer azon eleme, amelyik formalizált, azaz pénzértékben is kifejezett célokat tartalmaz. Ezzel ellentétben, az akciótervezés középpontjában a tárgyi célok állnak. Nem a szervezet van a tervért, illetve tervezésért, hanem a terv van a szervezetért.

-A jól elkészített terv tartalmazza: a helyzetelemzést, a problémák megfogalmazását mit és miért kell tennünk; a mérhető célkitűzéseket hová akarunk eljutni; az elvárt eredményeket a tevékenységek kézzelfogható outputját (termék és/vagy szolgáltatás), mit fogunk elérni; az intézkedéseket a szükséges tevékenységeket, mit, hogyan valósítunk meg; a tevékenységek végzéséhez szükséges erőforrásokat (materiális, immateriális) az inputokat, a tevékenységet mivel valósítjuk meg; a határidőket, a kezdési és befejezési időpontokat mit mikorra kell megcsinálni; a végrehajtásért és az eredmények realizálásáért felelős személyeket felelősöket; a szükséges külső és belső feltételeket; a végrehajtás kockázati tényezőit.
A jó üzleti terv átlátható, követhető, logikailag jól megszerkesztett rendszerben, érthetően mutatja be a vállalkozást és az üzleti koncepciót

-Az üzleti terv tartalma részletessége függ:
vállalkozás méretétől, tevékenységének jellegétől attól, hogy termelő, szolgáltató, kereskedelmi vállalkozás-e a piac mérete, a verseny és a lehetséges növekedés mértékétől a terv céljától, a vállalat sajátosságaitól.

-Minden üzleti tervnek tartalmaznia kell:
1. A vállalkozás bemutatása és jellemzése
2. A termékek, szolgáltatások körülhatárolása
3. Az előállításhoz szükséges termelési folyamat (működési terv) bemutatása
4. Piaci információk (helyzetelemzés)
5. Marketing- és értékesítési terv
6. Pénzügyi terv és kockázatbecslés
7. Mellékletek.

-Az üzleti terv célcsoportja: az üzleti terv célja alapvetően meghatározza, hogy kik fogják azt olvasni:
a vállalkozás belső tagjai
a felső vezetés
a tulajdonosi kör tagjai

-Az üzleti terv döntések megalapozását szolgálja a cél: új üzletfél bevonása, vagy kívánt erőforrások megszerzése netán kívülállók( a külső olvasók finanszírozást biztosító szervezetek, hitelezők, befektetők) jellemző, hogy a célcsoport számára lényeges előnyöket megfelelő mértékben kiemeli.

-Az üzleti terv elkészítésének folyamata:
1. Helyzetfelmérés és helyzetelemzés
2. Üzleti ötlet és az üzleti koncepciók megtervezése;
3. Üzleti terv egyes fejezeteinek, kidolgozása.
1. Helyzetfeltárás cél: számba venni a rendelkezésünkre álló erőforrásokat, az elmúlt időszak eredményeit, értékelni a múltbeli gazdasági tevékenységet, hogy milyen alapot nyújthat az üzleti koncepciónk megvalósításához. A sokféle helyzetfeltáró módszer közül az egyik leggyakrabban alkalmazott eljárás a Swot analízis. Swot-elemzés
Problémafa olyan eszköz, aminek segítségével logikai rendbe sorolhatjuk a problémákat és az okokat, illetve okozatokat legelőnyösebb, ha az egy olyan csoportmunkának az eredménye, ahol a különböző szakterületek művelői közösen gondolkodnak a problémák egymáshoz fűződő viszonyáról.

-Megalkotás menete:
Központi probléma meghatározása
Részproblémák összegyűjtése
Miért kérdésekre alapozva ok-okozati összefüggések feltárása
Az egyes problémák relatív súlyának és a szervezet által befolyásolható és nem befolyásolható Problémák körének a meghatározása

-Célfa: a problémák pozitív átfogalmazása után juthatunk el a célfához, a célkitűzések szintjei között azonban már meghatározott viszony áll fenn, az egyes célkitűzések sajátos hierarchiát alkotnak az első szintű célkitűzések a legátfogóbbak és ezután folyamatosan egyre részletesebb célkitűzések következnek, melyek megoldásai már egy körül határolható feladathalmazt is indukálnak. Csak olyan problémákat szabad átfordítani célokká, amelyek megoldására a szervezetnek közvetve, vagy közvetlenül kimutatható lehetősége, illetve hatása van.

-Üzleti ötlet: üzleti koncepciók megalkotása. Minden vállalkozás szülőanyja az ötlet, az ötlet megfogalmazódásától a megszülető termékig vagy szolgáltatásig minden egyes fejlesztési szakasz kiadást, költséget jelent, ezért a vállalkozás beindítását gondos ötletkiválasztó és fejlesztőmunkának kell megelőznie.
-Ötletforrás felkutatása, az ötletek begyűjtése:
Saját szükségletek
Mások szükségletei
Mihez értek,
Mi a hobbim?
Újságok, internet ötletek továbbgondolása, lemásolása
Üzleti ötlet, üzleti koncepciók megalkotása: üzleti ötletről csak azután beszélhetünk, ha egy jól felépített szempontrendszeren már átment az ötletünk. Működőképes, piacképes, versenyképes üzletképes, van saját elkötelezettségünk az ötlet megvalósítása mellett, a koncepcióterv mindenképpen épít a vállalkozás meglévő stratégiai tervére, amennyiben létezik ilyen, ha viszont ez nem készült el, akkor egy rövid stratégiai elemzést és összefoglalót célszerű elkészíteni